Sashegy Polgárőr Egyesület
Sashegy Polgárőr Egyesület
 
Honlaptérkép | Beállítás kezdőlapnak | Hozzáadás a kedvencekhez |  A nap 24 órájában hívható telefonszámunk: 06 30 529 9273


Egyetlen parancs van, a többi csak tanács:
igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni,
hogy mindennek javára legyél.

Weöres Sándor

Sashegy Polgárőr Egyesület

Klimstein László
Elnök

Polgárőrségről

 

A XVI. századtól kezdve a veszélyeztetett helyzetben lévő jelentősebb városok polgárai előbb-utóbb mind rákényszerültek arra, hogy városuk védelmére maguk is összefogjanak. Magyarország szabad királyi városainak és a polgárjoggal rendelkező város lakosainak egyik legfontosabb "terhe" mindenkor a védelmi kötelezettség volt. A hadiadók fizetését, a katonai alakulatok fegyverrel, felszereléssel való ellátását az ország védelmének

hozzájárulásaként kezelték.
A városok közvetlen védelme érdekében őrszolgálatot szerveztek és kiállásokat avárosfalak mentén.

Az egyik legrégebbi magyarországi polgárőrség a soproni, 1532-ből maradt fenn az első mustrajegyzék.

A polgárőrségeket 1808-ban szervezték újjá, 1809-ben már országosan összeírták őket. Például Sopron ekkor több mint 1500 főt számláló polgárőrséggel rendelkezett, Szeged 3087 fő, Debrecen 1641 fő, Győr 1340 fő, Nagyszombat 455 fő, Ruszt 110 fővel. 1848-ban a polgárőrségek egy ideig párhuzamosan működtek a nemzetőrséggel, majd egymás után oszlottak fel és tagjaik átléptek nemzeti őrseregbe. A Bach korszakban nincs adatunk
a polgárőrség működéséről.

1914-ben belügyminisztériumi rendelet intézkedett arról, hogy a közrend és közbiztonság elemi feltételeinek megóvása érdekében polgári őrséget állítsanak fel.

A rendszerváltással párhuzamosan, de főleg az egyesülési jogról szóló törvény megjelenése után országszerte, egyre-másra alakultak az önvédelmi egyesületek. 1991. március 13-án, amikor Országos Rendőrfőkapitány összehívta az akkor ismert 223 önvédelmi szervezet képviselőit, Zsombor György és Markos György javasolta, hogy alakítsanak szövetséget. Ez akkor nem jött létre, de felkérték dr. Kopácsi Sándort a megalakítására.

1994-ben megalakult az Országos Polgárőr Szövetség. Szentendre 1996-ban kapcsolódott be a Szövetség munkájába.

A polgárőr mozgalom alapvető célja a közrend védelme, a bűncselekmények számának csökkentése, a közbiztonság javítása a lehető legnagyobb mértékű jelenléttel a területen.

A polgárőr mozgalom össze fogja a fenti cél érdekében tenni akaró állampolgárokat, igyekszik megteremteni a szervezett és célirányos cselekvés feltételeit és annak társadalmi hátterét a bűnmegelőzés, a bűnözés elleni fellépés, a gyermek és ifjúságvédelem, a kábítószer fogyasztás visszaszorítása, a környezetvédelem és a közlekedésbiztonság javítása terén.

A polgárőr mozgalom főbb jellemzői:
- önkéntesség és törvényesség;
- az emberi jogok tiszteletben tartása;
- ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység;
- politikai semlegesség.

A polgárőr mozgalom szervezeti keretei:


A cselekedni kívánó állampolgárok elsősorban lakóterületi alapon, önálló egyesületekbe tömörülve vesznek részt a polgárőr mozgalomban. Az egyesületek tagjai a polgárőrök.
A mozgalom célkitűzései az egyesületek összehangolt tevékenységével érhetőek el, ezért azok kerületi-, területi-, fővárosi-, megyei szövetségekbe tömörülnek, amelyek munkáját az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) koordinálja. A "polgárőr" név védett, csak az OPSZ-hez tartozó, a követelményeket teljesítő egyesületek tagjai használhatják.

Az egyesületek saját tevékenységi körüket – amely nem lehet ellentétes az OPSZ alapelveivel – működési területük sajátosságainak megfelelően választják meg.

A tevékenység kiterjedhet:

- bűnmegelőzési kiadványok terjesztésére
- iskolai bűnmegelőzési programokban való részvételre
- előadások, bemutatók, kiállítások, tanácsadások szervezésére
- közbiztonsági és bűnmegelőzési járőrtevékenység, figyelőszolgálat végzésére (Rendőrséggel, stb. együttműködve is)
- lakossági, önkormányzati és egyéb (politikamentes) rendezvényeken rendezői feladatok ellátására, stb. is.

A polgárőr elsősorban közterületen, szabadidejében és saját költségén (tagdíjak, felszerelés, telefon-, és benzinköltség, stb.) teljesíti önként vállalt kötelezettségét. Hatósági jogosítványokkal nem rendelkezik. A Btk. 29. §-ában rögzített jogos védelem lehetőségét kötelezettségként önkéntesen felvállalja. Szolgálatát külön díjazás nélkül látja el.

Törvényi háttér

A polgárőr szervezetek többsége egyesületi formában működik, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II.törvény (Egyesületi Törvény) alapján.

A Törvény kimondja:
- "Az egyesülési jog alapján mindenkinek lehetősége van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre, vagy azok tevékenységében részt vegyen." (1. §);
- "Az egyesülési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével...";
- ... Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre" (2. §).

Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyv (Ptk) szerint:

- "A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem" (98. §);
- "A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza, vagy lehetetlenné teszi." (115. § 2. bek).

Az 1973. évi I. törvény a büntetőeljárásról (Be):


- "A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt haladéktalanul a rendőrségnek vagy az ügyésznek átadni, ha pedig erre nincs módja, ezek valamelyikét értesíteni." (91. § 5. bek.)

Büntető Törvénykönyv (Btk.) 29. § 1. bek (jogos védelem):
- "Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges."

Büntető Törvénykönyv (Btk.) 30. § 1. bek (végszükség):

- "Nem büntethető, aki a saját illetőleg mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett."

A polgárőr egyesületek és a Rendőrség kapcsolata:

A polgárőrségek és a Rendőrség közötti együttműködést a Rendőrségi Törvény (RTv), a Rendőrség Szolgálati Szabályzata, a 24/1991.BM utasítás (BK 13.), az ORFK KBH 45/1995.sz. intézkedése és a végrehajtását szabályozó 6/1995.sz. körlevél szabályozza.

A legújabb a 2006. évi LII. törvény, mely kimondottan a Polgárőrségről szól.

 

2006. évi LII. törvény a polgárőrségről

Az Országgyűlés elismeri az állampolgárok önszerveződésének eredményeként megalakult polgárőrség tevékenységét és méltányolja, hogy a polgárőrség támogatja a helyi önkormányzatokat és a helyi, területi rendvédelmi szerveket a közbiztonság helyi feladatainak végrehajtásában. Az Országgyűlés az ország közrendje, közbiztonsága és államhatárának rendje fenntartásának segítése, az állampolgárok személyét és a vagyoni javakat fenyegető bűncselekmények, katasztrófa-, illetve veszélyhelyzetek megelőzése és következményeinek elhárítása, a környezet és a természet védelme, valamint az ez irányú közfeladatok ellátásához szükséges szervezetek és az abban közreműködő személyek jogállásának meghatározása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A polgárőrség e törvény alkalmazásában az ország közrendje és közbiztonsága fenntartásának segítésében, a határőrizetben, a környezet- és természetvédelemben, a veszélyhelyzetek megelőzésében és kezelésében, a társadalmi bűnmegelőzésben való lakossági részvételben, illetve az önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erősítésében, továbbá a helyi közbiztonság közösségi védelme érdekében a lakosok közösségei által meghatározott feladatok ellátásában közreműködő, az egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezet, illetve ilyen szervezetek szövetsége.
(2) A polgárőr e törvény alkalmazásában a helyi polgárőr szervezet tagja, a Büntető Törvénykönyvben meghatározottak szerint - tevékenysége ellátása során - közfeladatot ellátó személy, aki önként vállalja a polgárőrség tevékenységében való közreműködést.
2. § (1) A polgárőrség tevékenysége során kölcsönösen együttműködik a helyi önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervezetekkel, a rendőrség, a katasztrófavédelem, illetve a vám- és pénzügyőrség szerveivel, a környezet- és természetvédelmi szervezetekkel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal, a mezei- és természetvédelmi őrszolgálattal, valamint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarával.
(2) Az együttműködés különösen a tevékenységek közös ellátását, a szakmai tevékenység segítését, a kölcsönös tájékoztatást, a tevékenység összehangolását, valamint a képzési programokban való részvétel elősegítését jelenti.
(3) Az együttműködő szervekkel történő közös feladat- vagy szolgálatellátás esetén a polgárőr tevékenysége különösen a felvilágosításra, tájékoztatásra, meghatározott eseményen részvételre, helyszínen való tartózkodásra, ott a rend fenntartásában való közreműködésre, objektum, közterület vagy esemény megfigyelésére, továbbá az eljáró szerv tevékenységének támogatására és segítésére terjedhet ki.
(4) Az együttműködés tartalmi elemeit, a közös feladatok ellátásának rendjét a felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik.
(5) A rendőrség a polgárőrséggel - annak kezdeményezésére - írásbeli együttműködési megállapodást köt, ha a szervezet a 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok közül legalább hármat ellát.
(6) A polgárőrség a rendőrséggel történő együttműködés keretében tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről a rendőrséget rendszeresen tájékoztatja. A tájékoztatás módját és tartalmát együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(7) Ha a rendőrség a polgárőrszervezet működési területét érintő fokozott ellenőrzést hajt végre, a fokozott ellenőrzés ideje alatt - a rendőrség kérésére - a polgárőrség a feladatainak végrehajtását és szolgálatának szervezését egyezteti a rendőrséggel.
3. § (1) A polgárőrség és a polgárőrök tevékenységük ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, kényszerítő eszközt nem alkalmazhatnak.
(2) A polgárőr által tevékenysége során viselt formaruha a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre nem lehet alkalmas. A polgárőr hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat, illetve gépjárművén csak a polgárőrség feliratot helyezheti el.
(3) A polgárőr tevékenysége során - a gázspray kivételével - nem tarthat magánál közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, továbbá nem viselhet lőfegyvert.
(4) A polgárőr tevékenysége során megkülönböztető mellényt köteles viselni, amely jól látható Polgárőrség felirattal van ellátva.
(5) Gázspray-t kizárólag nagykorú polgárőr tarthat magánál, és használhat.
(6) A polgárőr kizárólag jogos védelmi helyzetben használhat gázspray-t. A gázspray használata esetén kerülni kell a sérülés okozását. A polgárőr a gázspray használata során megsérült személy részére - amint ez lehetséges - köteles segítséget nyújtani, szükség esetén pedig gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.
3/A. § (1) A polgárőr által használható gázspray típusa megegyezik a rendőrségnél rendszeresített típussal.
(2) A rendőrséggel írásba foglalt megállapodás alapján együttműködő polgárőrszervezet gázspray-t - térítés ellenében - a rendőrségtől igényelhet.
4. § A polgárőr tevékenysége során jogosult a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, illetve a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt visszatartani. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni.
4/A. § (1) A polgárőr a közúti közlekedési baleset helyszínén a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében jogosult jelzőőri feladatok ellátására. A rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínén a polgárőr a rendőrség megérkezéséig önállóan, azt követően a rendőrség felkérésére és utasításainak megfelelően folytathatja a jelzőőri tevékenységét. A jelzőőr a tevékenységét legalább 10 méterrel a közúti közlekedési baleset helyszíne előtt látja el.
(2) A polgárőr a rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínére érkezését követően haladéktalanul értesíti a rendőrséget. Az értesítés kiterjed a baleset jellegére, a sérültek számára, valamint arra, hogy a polgárőr megítélése szerint milyen veszélyhelyzet állt elő.
(3) A polgárőr - a polgárőrség és az óvoda, valamint az általános iskola fenntartójával kötött együttműködési megállapodás alapján - jogosult a gyermekek úttesten történő biztonságos átkelésének elősegítése érdekében az óvodák és általános iskolák közvetlen közelében jelzőőri feladatokat ellátni.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben foglalt célból a jelzőőr nappal jelzőtárcsával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén piros fényt adó lámpával irányítja a forgalmat. Munkáját egyértelműen látható, illetőleg hallható jelzésekkel köteles összehangolni. A jelzőőrnek és jelzéseinek a megállási látótávolságból folyamatosan láthatóknak kell lenniük.
(5) Ha a közúti közlekedési baleset helyszínén a forgalmat jelzőőr irányítja, „Egyéb veszély” jelzőtáblát - jelzőőrre utaló kiegészítő táblával - kell elhelyezni:
a) lakott területen kívül minden esetben,
b) lakott területen, ha a jelzőőr és jelzése 50 méterről folyamatosan és egyértelműen nem látható.
(6) A jelzőőri feladatokat ellátó polgárőr e tevékenysége során a 3. § (4) bekezdésében meghatározott ruházatot visel.
4/B. § A polgárőrség a rendőrséggel való együttműködés keretében részt vehet a körözött gépjárművek azonosításában. Az azonosított körözött gépjárművekre vonatkozó információkról a polgárőrség a rendőrséget az azonosítást követően haladéktalanul tájékoztatja.
5. § A polgárőr a tevékenysége során birtokába jutott személyes adatok megismerése és adatkezelése tekintetében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései szerint köteles eljárni.
6. § (1) A polgárőrszervezetek szövetségének tevékenységét a központi költségvetés az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint támogatja, feltéve, hogy a polgárőrség legalább három feladatot ellát a következők közül:
a) a közrend, a közbiztonság védelmében, az államhatár őrzésében és rendjének fenntartásában, a katasztrófa- és veszélyhelyzet, továbbá a környezet veszélyeztetettségének, károsításának, rongálásának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában való közreműködés;
b) a bűn- és baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági és a környezetvédelmi tevékenység támogatása, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése;
c) a rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitányok, a megyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és az illetékességi területen működő önkormányzatok által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság munkájában való részvétel;
d) folyamatos kapcsolattartás a 2. § (1) bekezdésében felsorolt együttműködő szervekkel; kölcsönös segítségnyújtás egymásnak a feladatok ellátásában;
e) közreműködés a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében, eltűnt személyek felkutatásában;
f) önálló, illetve közös szolgálat vagy feladat teljesítésével való részvétel a 2. § (1) bekezdése szerinti együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítésében;
g) közreműködés a lakosok személyének és javainak védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában.
(2)
(3) A polgárőrség tagjai a részükre biztosított eszközöket a rendeltetésüknek és céljuknak megfelelően a feladataik ellátásához használják.
(4) Az együttműködő szervek, különösen az önkormányzatok, a rendvédelmi, a környezet- és természetvédelmi szervek a polgárőrség működését és tevékenységét lehetőség szerint anyagi források biztosításával, technikai és egyéb eszközök átadásával vagy más módon támogathatják.
7. § Július első szombatja országos polgárőrnap.
7/A. § Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) a polgárőrök szakmai ismereteinek bővítésében való közreműködés rendőrségi feladatait;
b) a gázspray igénylésének rendjét, a térítés módját, a gázspray átvételének, valamint visszavételének szabályait.
8. § E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba (ez a nap 2009. szeptember 1.)

 
 
 
 
|   Főoldal  |   Polgárőrség  |   Sashegy Polgárőr Egyesületről  |   Alapszabály  |   Hírek  |   Hasznos információk  |   Dokumentumtár  |   Kapcsolat  |